Sokáig tartott, míg rászántam magam a blogírásra. Sokan mondták, hogy kéne ezzel foglalkoznom, de valahogy mindig másba kezdtem bele. Gyerekkorom óta magamnak írtam, kis jegyzeteket, verseket, történeteket, filozofálgatásokat, stb. A toll volt a pszichológusom, mindent kifejtettem a magam fájdalmából és bonyolultságából. Aztán áttértem laptopra írtam több novellát és egy regényt, ami azóta is kidolgozatlan és hátrahagyott. Talán így a jó.
Legjobban az ösztönzött a blogolás elkezdésében, ahogyan olvastam mások írásait. Így megosztva esetleg én is inspirálok másokat, vagy csak éreztetem velük, hogy nincsenek egyedül a gondjaikkal.
Kommentek